Évszázados szokás miatt tiltották ki a menstruáló anyát otthonából – ő és két kisgyereke is meghalt

Hírek

Oszd meg másokkal is

Abban a pillanatban, hogy megjön a menzeszem, a családom kitessékel engem az udvarunkon álló szűk, kis kalyibába, amit kifejezetten nekem építettek. A következő 5-10 napot itt töltöm; tök függetlenül attól, hogy kánikula van-e vagy farkasordító hideg. Első alkalommal 14 voltam, szóval már 18 éve így megy ez” – idézi cikkében a Foreign Policy a 32 éves nepáli nőt, Dhana Bistát.

Dhana, aki már évek óta a fővárosban, Katmanduban él férjével, azt mondja, a mai napig összeugrik a gyomra, ha haza kell látogatnia a falujába. „Ha véletlenül épp akkor jönne meg, amikor ott vagyunk, nem tehetek mást, ki kell vonulnom a viskóba. Pedig tudom, hogy a chhaupadi már illegális, sőt ezt a falumban mindenki tudja. A szokás mégis szokás maradt, és maradni is fog addig, míg nem történik valami változás a törvény betartatását illetően.

Mary Cameron, a Florida Atlantic University antropológus professzora a Foreign Policynek elmondta, a chhaupadi, vagyis a menstruáló nők száműzésének hagyománya azon a hiedelmen alapszik, hogy a menstruációs vér, ezzel együtt pedig a menstruáló nő „tisztátalan”. „A mélyen vallásos hinduk számára nem létezik fontosabb dolog a tisztaságnál, innen nézve tulajdonképpen érthető, miért próbálják megszabadítani otthonukat a »tisztátalannak« hitt dolgoktól. Észak-Nepálban, ahol a chhaupadi szabályai a legszigorúbbak (kitiltják a nőket az otthonukból, a konyhából, nem érhetnek ételhez, vallási kegytárgyakhoz, szarvasmarhához, férfihoz, és nem ihatnak a vízből sem), a szokás ráadásul még istenségekhez is kapcsolódik” – mondja a szakértő.

Az ott élő hinduk hiszik, hogy a tisztátalanság bármely formája felbőszíti az isteneket, akik emiatt bosszúból nemcsak rájuk, de az egész közösségükre lesújtanak.

Az évszázados hagyomány, ami embereket öl

2019. január első napjaiban az egész világot bejárta annak a kétgyerekes nepáli édesanyának a tragikus története, akit családja a ciklusa idejére épp a chhaupadi hagyományát követve száműzött a házuk udvarán álló, sárból és szalmából tákolt építménybe. A nepáli nő, akinek nevét nem hozták nyilvánosságra, a viskóba éjszakára két kisgyerekét is magával vitte.

Másnap reggel családjuk már csak a holttestüket találta meg az udvari kalyibában. A dermesztő éjszakai hidegben, miközben próbálták melegen tartani magukat, anya és két gyermeke vélhetően füstmérgezést kapott és meghalt. „Mindhárman álmukban haltak meg” – nyilatkozta a BBC Nepalinak a tartomány vezetője, Chetaraj Baraj, aki elmondta azt is, hogy a halál pontos okát legkorábban a boncolás után tudják majd megállapítani.

A szomorú januári eset sajnos közel sem az első és egyetlen tragédia, ami a chhaupadi szokásához köthető. 2017-ben tíz hónapon belül három fiatal nő is életét vesztette, miután családjuk a menzeszük idejére száműzte őket otthonról: az egyik lány kígyómarás, a másik kettő füstmérgezés áldozata lett. És bár a halálesetek hatására a nepáli törvényhozás még 2017-ben betiltotta, majd bűncselekménnyé is nyilvánította a chhaupadit, a menstruáló nők száműzetése az elszigetelt, apró falvakban továbbra is háborítatlanul zajlik, aminek az egyik legközvetlenebb oka, hogy a 2018 áprilisában életbe lépő törvényt nehéz betartatni, a törvénysértéseket szinte lehetetlen nyomon követni.

„A lányok azzal a tudattal nőnek fel, hogy kevesebbet érnek, mint a fiúk.”

Ahhoz, hogy megálljt parancsolhassunk a nők több évszázados, brutális és kegyetlen diszkriminációjának, a menstruációról szóló képzést már egész kicsi gyerekkorban, legkésőbb pedig az általános iskolában el kell kezdeni. Meg kell tanítani a gyerekeknek, hogy a menzesz egy teljesen normális és egészséges élettani folyamat” – mondja Kachhindra Maharjan, a Save the Children Nepal jótékonysági civil szervezet vezetője.

Maharjan a BBC-nek beszélt arról is, hogy tapasztalata szerint a mélyen vallásos hinduknak sokszor minden másnál fontosabbak ezek a nők számára készült tákolmányok. „Annyira rettegnek az isteni megtorlástól, hogy nem hajlandók lerombolni őket. Ha mégis belemennek abba, hogy a civil szervezetek a rendőrség segítségével elbontsák őket, akkor kiderül, hogy az egész csak színjáték volt, néhány nap múlva már egy új viskó áll az udvaron.

Lehetnek nekünk a legjobb törvényeink, ha nem tudjuk őket betartatni, az egész mit sem ér” – folytatja Maharjan, aki szerint a chhaupadi felszámolásának első lépése az, hogy a nők visszakapják a méltóságukat. „Igen, a menstruációjuk idejére is. Sőt, különösen a menstruációjuk idejére. Enélkül ugyanis nők generációi nőnek fel továbbra is úgy ebben az országban, hogy azt hiszik, kevesebbet érnek, mint a férfiak.”

A cikk Forrása

Oszd meg másokkal is

Szólj hozzá!