Halandzsa fáraó kora

Politika

Oszd meg másokkal is

Mint az ismeretes, Halandzsa fáraó Narmer atyja volt, az első dinasztia alapítója, palettáján nyaktekercs látható, három lila képtelenséggel. Ősmagyarul. Nem ismeretes? Dehogynem… csak nem a megfelelő forrásmunkákat tetszettek olvasni. Mert, mint kiderült, nem csak a sumérok voltak ősmagyarok, hanem az óegyiptomiak is. Meg az inkák, sőt, ha jobban megvizslatjuk, valószínűleg a mau-mauk is, de most Egyiptommal foglalkozunk.

Illetve, foglalkozna a kórság, ha dr. Borbola János, az érdemes és amatőr egyiptológus nem tenné meg ezt a tévedést. Tulajdonképpen a Magyarok Világszövetsége honlapján bukkantam a hirdetésre, mely szerint megrendelhető „az év magyar könyve, a magyar értelmiség méltó karácsonyi ajándéka”. Hát, kiskarácsony, nagykarácsony már oda, de ezt ki nem hagyhatom – mi a címe? „Az egyiptomi ősmagyar nyelv”.

Aha. Hát, mindig tudtam én, hogy a passzátszelet is a mi lovainkból kell származtatni, de ez azért kicsit erős. Főleg, hogy majd’ húszezer jó magyar forintokba fájna nekem, ha meg akarnám ismerni ezeket az arkánus, mi több, hermetikus tanításokat. Mert hát a „hermetikus” szó is Hermész Triszmegisztoszból ered, aki bizony nem volt más, mint az egyiptomi Thot isten, vagy valamelyik helytartója: mert sok és igen okos ember élt akkoriban a Nílus mentén. No, de azt magam sem gondoltam volna, hogy ősmagyarul beszéltek. Tán azért, mert nem is így volt.

Borbola doktor, aki azonban nem az egyiptológia, hanem – tessék kapaszkodni – a fogászat doktora, abba a lehetőségbe kapaszkodik, hogy igazából ma sem tudjuk, miféle nyelven beszéltek az óegyiptomiak. Azért fogalmaink vannak róla, kimutatható a kopt nyelv segítségével, körülbelül hogyan is gondolhatták, amit írtak – de, lévén, hogy a hieroglifák szavakat, fogalmakat jelentenek, mármint többnyire, mert még ez sem pontosan így van, csak az Öregisten tudja, hogyan ejtették ki a szavakat. Legnagyobb segítsége az egyiptológusnak tudtommal a nyelvtan: grammatika nélkül nincsen szövegértelmezés. Az meg csak az amerikai filmekben létezik, hogy az egyiptológus odanéz a masztaba falára, és azonnal leolvassa róla, hol találja Mentuhotep papucsát. De ne ítéljünk látatlanban: én ugyan nem adok ennyi pénzt egy nyilvánvaló tévedésért, ám egyes részei hozzáférhetőek. Ha az óegyiptomiak bármiféleképpen beszélhettek, hogyan beszélhettek magyarul? Hát emígyen:

”Álljon példaképpen ősi oltár szavunk – nem a latinból vettük át – melynek hieratikus írása kétféle változatban örökítette meg eredeti jelentéseit: éLő TéR, azaz öLő Tér, illetve Ölt-áR, Olt-áR.”

No, ez aztán a bizonyíték, három papirusszal felér, negyedik a ráadás. Hogy az óegyiptomiak nem áldoztak embert, állatot is csak ritkán, nem sokat nyom a latban. Én, kérem, ezen érvek hatására már meg is tértem, sőt, elzarándokoltam mezítláb a Királyok Völgyébe, magam kezével másoltam egy hasonlóan hiteles egyiptomi ősmagyar szöveget II. Széthi sírkamrájának a faláról. Ez már egyértelműen bizonyítja, hogy Imhotep népe ősmagyarul beszélt – mert úgy szól, hogy: „Piramisba bújt a babám odakünn a Ramszesz-tanyán”. Aki elhiszi, az kérem, küldjön nekem pont annyi pénzt, amennyit Borbola doktor kér a könyvéért. Kell a további kutatásaimhoz. Drága a papirusz, sokban van a kanopusz, kincset ér az usebti.

Ugyan, kérem: szamárságok ezek. Ha valaminek nincs gazdája, nem tudjuk micsodás légyen, hogyan hangzik, annak rögtön akad a „nemzeti” áltudósok között egy magyarázója. Ettől ugyan nem dől össze a világ, maga ez a kötet is csak négyszázötven példányban jelent meg, igen drágán, a szerző magánkiadásában, csoda ugyan, hogy költségvetési támogatást nem kapott, de nem kapott – de nem kétlem, hogy arra is akadna derék ősmagyar vajákos, hogy a Húsvét-szigeti kohau rongo-rongót magyarul olvassa ki. Ráadásul az óegyiptomi nyelvnek vannak valódi értői is, akik egy ilyen kötet láttán képesek lennének lebontani puszta kézzel a Ramesszeumot is. Nem az a baj, hogy butaság – az a baj, hogy politikai alapon elhiszik, akik hinni akarják. Igaz, ők, ha kell, hisznek a böjti boszorkányban is.

Pedig olvashatnának valódi óegyiptomi szövegeket is. Például Ipuwer intelmeit, aki a mostanihoz hasonló korban élt.

„(1,1)… „Az ajtón [állók] így szólnak: Menjünk, fosztogassunk… (1,3)… A madarászok csatasorba állnak… (1,4)… A mocsár [lakók?] pajzsokat viselnek… (1,5)… Az ember úgy tekint fiára, mint ellenségére… (1,7)… Ezeket (?) határozták el számotokra Hórusz idejében… (1,8)… A jellemes ember szomorúan járkál azok miatt, amik az országban történnek… (1,9)… A pusztalakók (pedig) emberekké (egyiptomiakká) lettek mindenütt.
Bizony az arc sápadt… (1,10)… Az elődök megjósolták… (2,1)… Az ország bandákkal van tele… Az ember pajzsával megy ki szántani…
(2,2) Bizony az [arc] sápadt. Az íjász fel van szerelve… Jogtalanság mindenütt! Nincsen tegnapi ember…
(2,3)… Bizony a Nílus kiárad, (de) nem szántanak neki. Minden ember így szól: »nem tudjuk, mi fog történni az országban.«”

Bizony, okos ember volt az öreg Ipuwer. Ma sincs másképp.

A jellemes ember szomorúan járkál azok miatt, amik az országban történnek.

The post Halandzsa fáraó kora appeared first on FüHü.

A cikk Forrása

Oszd meg másokkal is

Szólj hozzá!