Lombikprogram: van, aki még a közvetlen családja előtt is titkolja, min megy keresztül

Hírek

Oszd meg másokkal is

Lombik. Gyakran csak így emlegetik azt az eljárást, melynek során a petesejteket hormonális stimuláció után leszívják, testen kívül megtermékenyítik, majd siker esetén visszaültetik. A kezelés tulajdonképp az orvostudomány csodája – de sajnos nem biztos, hogy mindenkinek elhozza a várva várt kisbabát. Nem is mindenki vághat bele, és sokan titkolóznak azok közül, akik próbálkoznak.

A népszerű műsorvezetőnő, Pataki Zita és férje más utat választottak: tízrészes videóblogot készítettek utolsó beültetésükről. Sokan drukkoltak nekik a happy endért, de az sajnos elmaradt, kilencedik lombikjuk sem volt eredményes. Történetük sok kérdést felvet: például azt, hogy egyáltalán kik vehetik igénybe ezt az eljárást, vagy azt, hogy milyen reakciókkal kell szembenézniük.

Szigorú időfaktor

A családalapítást tervező pároknak egyévnyi sikertelen próbálkozás után szokták javasolni, hogy kezdjék el a meddőségi kivizsgálást, a harmincöt évnél idősebbeknek pedig már fél év után érdemes felkeresni egy specialistát. A kor előrehaladtával ugyanis a petesejtek öregszenek: fontos, hogy mielőbb kiderüljön, szükség van- e lombikprogramra” – hangsúlyozza az idő szerepét Kékesi Anna biológus.

Asszisztált reprodukció

Lombikbébiprogramban azok vehetnek részt, akiknél orvosilag igazolt, hogy másképp nem lehet saját gyerekük. A meddőség hátterében különféle okok állhatnak – szervi, hormonális, immunológiai és genetikai rendellenességek. De van, hogy hiába a sok kivizsgálás, nem derül ki semmilyen konkrétum: az állami ellátásban ilyenkor inszeminációval próbálkoznak, és ha a hatodik alkalom után sincs siker, akkor jön a „lombik”. Ebből összesen ötöt finanszíroz az állam, de van, aki saját erőből akár hatszor-nyolcszor is nekifut; tudni kell azonban, hogy egy-egy ilyen ciklus jelentős hormonális terheléssel jár. „Aki elkeseredett, az lombikról lombikra megy – mondja Kékesi Anna. – Van, aki közben meddőségi klinikát vált: az új helyen lehet, hogy más javaslatokat kap, az ottani nőgyógyász esetleg további kivizsgálásokat kér. Vannak klinikák, ahol a felülvizsgálatra házon belül is sor kerül az újabb beültetés előtt, ha sorozatos a sikertelenség.”

Családi állapota?

Nemcsak életkori kikötések vannak azzal kapcsolatban, hogy kik vehetnék részt lombikprogramban: házas és élettársi kapcsolatban élő párok jelentkezhetnek a kezelésre – utóbbi esetben közjegyzői igazolásra van szükség. Magyarországon egyedülálló nőket csak akkor fogadnak a klinikák, ha igazoltan meddők, vagy az életkoruk indokolja a beavatkozást.

De önerőből sem lehet akármeddig próbálkozni – teszi hozzá a biológus. Magyarországon negyvenöt év a felső határ, ameddig valaki részt vehet úgynevezett asszisztált reprodukciós eljárásban. A petesejtek ilyenkor már meglehetősen elöregedettek, hiszen születésünktől fogva várakoznak. A tapasztalatok és az interneten olvasható sorstörténetek szerint van, aki betartja a szabályokat, míg mások kiskapukat keresnek: azok közül, akiknek nem sikerül „időre” teherbe esniük, többen donorpetesejttel próbálkoznak tovább.

Ennyi idősen azonban már azt is csak külföldön tehetik meg legálisan – legközelebb Szlovákiában, de egy ottani beavatkozás is több millió forintos tétel. „Az esély jóval nagyobb, ha harminc év alatti donor petesejtjét használják a lombikprogramban – de a sikerre még így sincs garancia” – mondja a szakember.

Kisszótár

· Asszisztált reproduktív technológia (ART): gyűjtőfogalom, mely a meddőséggel foglalkozó szakemberek által végzett eljárásokat fogja össze. Ezekre akkor kerül sor, ha hagyományos úton nem működik a fogantatás. Egyes eljárások a női, míg mások a férfi eredetű meddőség kezelésére szolgálnak; de csoportosíthatók úgy is, hogy a testen belül történik a megtermékenyítési kísérlet (inszemináció), vagy azon kívül (lombik).

· Inszemináció: a hímivarsejteket műszerek segítségével juttatják be a méhbe.

· In vitro fertilizáció (IVF): köznyelven lombik. A petesejtet a testen kívül próbálják hímivarsejttel megtermékenyíteni, siker esetén az embriót beültetik.

· Introcitoplazmatikus Spermium Injektálás (ICSI): az IVF altípusa, a petesejtet rögzítik, és egy hímivarsejtet közvetlenül belefecskendeznek.

Lefedettség és fedezet

De komoly nehézségekkel kell szembenézniük azoknak is, akik még az életkori határon innen járnak. Az ország lefedettsége meddőségi centrumokkal nagyon kiegyensúlyozatlan: Budapest a legjobban ellátott, a fővároson kívül néhány nagyobb vidéki városban, például Győrben, Debrecenben, Pécsett, Szegeden, Kaposváron, Tapolcán vannak ilyen központok. A vidéki pároknak az utazás pénzben és időben is plusz terhet jelent, hiszen egy lombikprogram során többször is be kell menniük a klinikára konzultációkra, vizsgálatokra, petesejtleszívásra, majd a beültetésre. Sokan a nőgyógyászuk, barátaik ajánlása alapján választanak klinikát, de az interneten is gyakran cserélnek információt, a meddőségi fórumokon, csoportokban.

Attól mert lehet, még nem szabad

Magyarországon több, asszisztált reprodukcióhoz kapcsolódó eljárás törvényileg tilos: béranyát például legális keretek között nem lehet igénybe venni, és az embriók vizsgálatával kapcsolatban is vannak korlátozások, ugyanis nem lehet elvégezni a PGS-t (preimplantációs genetikai szűrést) sem. Ez a leggyakoribb kromoszóma-számbeli eltérésekre (Down-, Edwards-, Patau-szindróma) szűri az embriókat, hogy csak az egészségeseket ültessék be, és azoknál lehet jelentősége, akiknél az életkoruk miatt nagyobb az előfordulási valószínűsége ezeknek a rendellenességeknek. Itthon csak akkor szűrnek, ha 10 százaléknál nagyobb az előfordulás kockázata: például ha a pár egyik tagja monogénes betegséggel (például Huntington-kórral) küzd, vagy hordozza azt (ilyen a hemofília), esetleg kromoszómaátrendeződése van. Ezt az eljárást PGD-nek (preimplantációs genetikai diagnosztikának) nevezik.

Kékesi Anna arra is rávilágít, hogy árkülönbségek is lehetnek a lombikprogramok között: míg öt lombikeljárást kifizet az állam, a kezeléshez szükséges hormonokhoz csak részben adnak hozzájárulást, 150-200 ezer forintot a párnak kell vállalnia. A készítmények típusa eltérő, így az áruk is, ráadásul az is változó, hogy mekkora mennyiséget, milyen hosszú stimulációs ciklust ír elő az orvos.

Akció (Klaus-Dietmar Gabbert/dpa-Zentralbild/dpa)

Az állami intézményekben hosszabb a várólista: hat hónap, de akár egy év is eltelhet, mire sorra kerül valaki. A magánklinikákon, ahol az ellátást egyénileg finanszírozzák a párok, már néhány hónap alatt be lehet kerülni a programba. De a kardinális kérdés mégis az orvos szakértelme: akire ennyire fontos dolgot bízunk, attól azt várjuk, hogy legyen kellő rálátása a meddőség körüli szakmai kérdésekre, és nyújtson teljes körű tájékoztatást. Kékesi Anna azt meséli, hogy volt olyan pár, akinek évekkel tolódott ki a gyermekvállalása azért, mert az orvosuk nem ismerte fel, hogy a sikertelen beültetések mögött egy genetikai probléma áll

Súlyos titkok

Nagy az érzelmi teher a párokon: három-négy sikertelen lombik után az ember egyre elkeseredettebb, frusztráltabb, rástresszel a kezelésekre, ami nem tesz jót. A sikertelen beültetéseket el kell gyászolni, mint a vetéléseket. Érdemes pszichológus segítségét kérni, aki segít átlendülni a nehéz időszakokon, de többen elzárkóznak ez elől. Mint ahogy sokan azt sem annyira veszik figyelembe, hogy a meddőségnek lelki okai is lehetnek: szeretnék inkább fizikai síkon megfogni a dolgot.

In vitro fertilizáció

Sokan már a meddőség témáját is tabuként kezelik Kékesi Anna tapasztalata szerint. „A legzárkózottabb párok még a közvetlen családjuk előtt is elhallgatják, hogy kezelésre járnak, később pedig azt is, hogy lombikkal fogant a baba – kínosnak érzik, hogy nem természetes úton sikerült. Ha donort vesznek igénybe, azt sokan végképp titkolják: olyanról is tudok, aki a nőgyógyászának sem mondta el, hogy egy szlovákiai klinika segítségével fogant a baba. Az orvos mindenféle genetikai vizsgálatot elrendelt, mivel azt hitte, hogy a negyven év feletti páciense saját petesejtjével esett teherbe. Minderre nem lett volna szükség, ha tudja, hogy a donor csak huszonöt éves.

Tabuk szorításában

De miért döntenek sokan a hallgatás mellett? „A meddőség témája ma Magyarországon ugyanúgy tabunak számít, mint az, ha valaki például gyerekek nélküli életre szeretne berendezkedni – mondja dr. Rajkó Andrea Fenya szociológus, tabukutató. – A gyermekvállalás olyan társadalmi elvárás, amely ha nem teljesül, mások rosszallását, elítélését, értetlenségét vonja maga után, ráadásul úgy, hogy nem alakul ki igazi párbeszéd az érintettekkel. Ha egy fiatal párnak sokáig nem születik gyermeke, akkor a környezet egy idő után feltételezésekbe bocsátkozik, és egy bizonyos határig mer csak kérdezősködni. Például: »Na, mikor jön a kisunokám?«, »Lassan vehetünk már rugdalózókat?« Ha ezekre a kérdésekre nem egyértelmű reakciók érkeznek, akkor olyan élethelyzet lehet a háttérben, amelyről a párok nem akarnak beszélni, vagy nem tudják, hogy miként beszéljenek róla. A konkrét okokra ilyenkor sokan már nem kérdeznek rá, a meddő szülők pedig nehezen nyílnak meg a problémájukkal kapcsolatban, hiszen egyfajta traumán mennek át. Ráadásul ez a helyzet olyan érzelmeket ébreszthet, melyek kimutatása kellemetlen, nehezen kezelhető – ilyen lehet a bánat és a sírás is” – magyarázza a szakértő.

Híres lombikozók

Nem Pataki Zita az egyetlen, aki megnyílt a nagyközönség előtt azzal kapcsolatban, hogy hagyományos úton nem lehet gyermeke. Ördög Nóra is elmesélte történetüket – nemrégiben Meddőnek nyilvánítva címmel készített műsort róla Kandász Andrea. De Béres Alexandra, Kapócs Zsóka, Sági Szilárd és Rippel Ferenc sem csinált titkot a babáért való küzdelemből.

A külföldi hírességek közül Courtney Cox, Brooke Shields, Céline Dion, Emma Thompson, Tyra Banks és Kim Kardashian is beszámolt arról a médiának, hogy csak orvosi segítséggel tudtak gyermeket vállalni.

Már nem egy magyar és külföldi híresség állt ki a nyilvánosság elé, hogy elmesélje, milyen orvosi beavatkozásokon ment keresztül azért, hogy szülővé válhasson. Vajon ezek a történetek tudják oldani a tabukat? A kutató szerint ha többen mesélnek a médiában, az segíthet más pároknak a döntésekben. „De ettől még a saját környezetükben nem fognak tudni felszabadultan beszélgetni a témáról, mert a családok nagy része egy feltételezett megítéléstől fél. Attól a gondolattól, hogy a »lombikgyerek« nem természetes úton megfogant gyerek, vagyis »más«. Amíg ez nem változik meg a közgondolkodásban, addig a meddőség témájának tabujellege nem fog megdőlni. Az embereknek először a családjukon, baráti társaságukon belül kell megtanulniuk beszélni azokról a traumatikus helyzetekről, amelyeket átélnek.”

(Pataki Zitáék csütörtök este a Facebookon bejelentették, hogy folytatják a vlogolást: az új epizódokban a lombikos pároknak rendszeresen ajánlott kiegészítő kezeléseket, szolgáltatásokat, lehetőségeket mutatják majd be sorstársaiknak. A műsorvezetőnő és férje a tervek szerint emellett tréningeket is tart majd kisebb, nyolc-tíz házaspárból álló csoportoknak.) 

A cikk Forrása

Oszd meg másokkal is

Szólj hozzá!