Akár egy válás miatt is retteghetünk a repüléstől

Hírek

Oszd meg másokkal is

Sokan mostanában foglalják le nyárra a repülőjegyeket. Csakhogy… fordítsuk meg a kérdést: miért is NE rettegne bárki a levegőben, aki nem repülésre született? A legtöbben legyőzzük az ellenérzéseinket, de ettől még az aerofóbia valódi betegség. Dr. Simon Lajos kognitív viselkedésterapeuta, pszichoterapeuta úgy fogalmaz, mechanizmusa hibás tanuláson alapszik: egy rosszullét összekötődik azzal a szituációval, ahol ez a rosszullét létrejött, és ebben ok-okozati összefüggést talál az adott személy, holott korántsem biztos, hogy az események között valós kapcsolat van.

Pszichológus pilótával

A repülésfóbia ott a leggyakoribb, ahol a repülőt mindennaposan, akár munkába járásra használják (például az Egyesült Államokban), ám ezeken a helyeken kérnek leghamarabb segítséget is az érintettek, hiszen az életminőségüket rontja ez az állapot. Az elmúlt években azonban Magyarországon is egyre többen fordulnak szakemberhez a tünetegyüttes miatt, így a terápiák is sokat fejlődtek. Dr. Süli Ágota pszichiáter, pszichoterapeuta például közel tíz éve foglalkozik repülésfóbiás betegekkel, az elmúlt néhány évben ebben még egy pilóta is a segítségére van: a vele együtt tartott tréningeken nemcsak a lélektani eseményeket vehetik sorra, hanem a repülő működéséről is szó esik.

A szakember szerint a légi közlekedésben gyakori incidensek többsége a szorongással függ össze. A szorongást enyhítheti az alkohol és a nyugtató – azonban érdemes tudni, hogy ezeknek a levegőben a megszokottól eltérő hatásuk lehet, így épp a nyugtatásra szánt szerek válhatnak stresszorrá.

A világsztárok között is sokan küzdenek súlyos szorongással, ha repülőre kell ülniük. Ha Jennifer Anistonnal, Megan Fox-szal, Ben Affleck-kel vagy Colin Farrellel futunk össze a fedélzeten, valószínűleg épp a poklok poklát élik meg.

Az aerofóbiával küzdő beteg az adott szituáció közeledtével egyre komolyabb – akár vegetatív, akár érzelmi – megnyilvánulásai vannak: izzad, szorong, egyre nagyobb lesz a félelme. Süli Ágotának volt olyan páciense, aki azért kezdte el a terápiát, mert egy családi nyaralásra indulva annyira elhatalmasodott rajta a repüléssel kapcsolatos félelem, hogy visszafordult a reptérről.  

Kint rosszabb (Profimedia)

A repülésfóbiások gyakran a kontrollvesztéstől tartanak: nem dönthetik el, hol szállnak le a repülőről, nem tudnak kimenni levegőzni. Van olyan is, aki korábbi rossz – egyéb közlekedési eszközön szerzett – tapasztalatai miatt aggódik. Meg persze vannak, akik a bezártságtól, a magasságtól vagy a haláltól félnek. A repülésfóbiában szenvedők jelentős része korábban minden gond nélkül repült, aztán valami elromlott: például erős volt a turbulencia, kigyulladt a hajtómű. Mindezek mellett előfordulhat, hogy egy fokozott stresszel járó élethelyzetből (válás, munkahelyi probléma) fakadó rossz élményt és a repülést összeköti az agy, és a félelemmel „megóv” egy hasonló helyzettől. Nem könnyíti meg a helyzetet a repüléssel járó passzivitás sem, amit végig kell élni, hiszen a kontrollt ki kell adnunk a kezünkből.

Hogyan küzdjük le a repülésfóbiát?

Süli Ágota az Indulj! utazási magazinnak elmondta: Többféle módon kezelhető a repülésfóbia: önálló szorongásoldással, szakember segítségével egyéni módon vagy csoportban is. Az egyéni praktikák közül segíthetnek a nyugtató illatok, a hasi légzés vagy nyugtató hanganyagok hallgatása. Érdemes bizonyos szituációkra is felkészülni – például arra, hogy amikor a kabinnyomás megváltozik, bedugul a fülünk: ezen segít a rágó, a nyelés vagy akár az is, amikor „kifújjuk” a befogott orrunkat. A magasban a vér oxigénszintje három százalékkal csökken. Ez egy egészséges szervezetnek fel sem tűnik, de egy tüdőbetegnél vagy dohányosnál érezhető a változás. Mivel a repülés során a gyomorszáj megemelkedik, a puffasztó ételek fogyasztása nem szerencsés, ezek hányingert okozhatnak. A könnyű ételek, müzlik, csokik viszont jó választásnak bizonyulnak, főleg, hogy elvonják a figyelmet a félelemről.

Léteznek a repülésfóbiát oldani hivatott applikációk is (pl. SOAR). Ezek felsorolják, mire kell felkészülni, leírásokat adnak a technikai oldalról, amit relaxációs tippekkel egészítenek ki.

Szimulátor segítségével az ember mindenféle kellemetlen velejáró nélkül kipróbálhatja a repülés élményét. Budapesten statikus Boeing- és Airbus-szimulátor is elérhető, ezek igen magas kihasználtsággal üzemelnek.

Ha a kipróbált tippek, trükkök nem bizonyulnak elegendőnek, és a félelem komoly életminőség-romlást eredményez, akkor érdemes kipróbálni a kognitív viselkedésterápiát, amiből 12-15 alkalomra van szükség a gyógyuláshoz.

Egy terapeuta végig tudja vezetni a fóbiást egy terápiás folyamaton, amelynek célja deszenzitizálni a pácienst. Dr. Simon Lajos magyarázata szerint ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy relaxált állapotban el kell képzelnie a legkevésbé veszélyes és legkisebb szorongást okozó helyzetet. „Ezen az úton elindulunk, haladunk – a páciens megtanulja, hogy a helyzeteket el lehet viselni szorongás nélkül. Az imagináció, az elképzelés után ezek a gyakorlatban is megtörténnek. A cél annak elérése, hogy elválasztódjon az adott tevékenység és helyzet a félelmi állapottól” – mondja a szakember.

A cikk Forrása

Oszd meg másokkal is

Szólj hozzá!