Yuval Noah Harari: A legősibb félelmeinkre apellálnak

Hírek

Oszd meg másokkal is

Csütörtökön az Animus Kiadó felkérésére a budapesti Sociétében tartott sajtótájékoztatót Yuval Noah Harari izraeli sztártörténész, a Sapiens, a Homo Deus és a 21 lecke a 21. századra című, világszerte több millió példányban eladott tudományos bestsellerek szerzője.

Harari a CEU meghívására jött Magyarországra. „Globális történelemmel foglalkozom, ezért igyekszem a lehető legtöbb országba eljutni, hogy minél szélesebb, átfogóbb rálátásom legyen arra, mi történik ma a világban – mondta, amikor arról kérdezték, miért látogatott el hozzánk. – Nem akarok beleesni abba a csapdába, hogy csak a Szilícium-völgyben, New Yorkban vagy Sanghajban – a világ meghatározó gazdasági-politikai-társadalmi erőközpontjaiban – gyűjtök tapasztalatokat, ezért amikor a CEU meghívott Budapestre, örömmel fogadtam el a meghívást. Annál is inkább, mivel tudtam, hogy május végén a nagyszerű kanadai filozófus, Charles Taylor is előadást tart náluk. Ő az egyik »személyes hősöm«; a munkája igen nagy hatással volt a gondolkodásomra és a világnézetemre.”

Klímaváltozás, MI, biotechnológia, populizmus

Harari szerint ma világszerte mindenhol ugyanazok a problémák, köztük a klímaváltozás, a mesterséges intelligencia (MI), a robotizáció és a biotechnológia fejlődése, illetve az olyan társadalmi és politikai jelenségek foglalkoztatják az embereket, mint a migráció vagy a populizmus. „Az emberek az Egyesült Államoktól Indián és Brazílián át Magyarországig mindenhol ezekkel az alapvető problémákkal foglalkoznak – fejtegette a történész. – Igaz, mindenhol máshogy ítélik meg ezek jelentőségét: míg Amerikában vagy Kínában például komoly lehetőségeket látnak az új technológiákban, más országokban kézzelfogható a félelem: »Mi lesz, ha lemaradunk, milyen sors vár ránk egy olyan világban, amit két szuperhatalom ural?«.”

A történész szerint ezek valós és magalapozott félelmek. „Az MI-fejlesztés szempontjából ma egyértelműen az Egyesült Államok és Kína viszi a prímet, mindenki más – köztük a világ legnagyobb piaca, az Európai Unió is – mögöttük kullog. Pedig nemcsak Európának, hanem az egész világnak jót tenne, ha egyfajta harmadik erőközponttá válna az informatikai fejlesztések terén. Különösen ma, amikor öldöklő »fegyverkezési verseny« folyik a technológiailag fejlett nagyhatalmak között – egy olyan verseny, aminek akár az emberi fajra nézve is végzetes következményei lehetnek – vélekedett Hariri. – Nincs idő arra, hogy a veszélyeket felmérve és mérlegelve, meggondolt módon nyúljanak hozzá az MI-hez, az amerikaiak és a kínaiak is azt mondják: fejlesztenünk kell, hogy lépést tudjunk tartani legnagyobb riválisunkkal.”

Yuval Noah Harari

„A felhasználók érdekeit kellene nézni”

Harari úgy gondolja, nagyon fontos lenne, hogy a fejlődés ne a politika és a globális nagyvállalatok, hanem az emberek érdekeit szolgálja. „Az európai cégek ebben is utat mutathatnának, olyan, az alapvető humanista értékeket – az individuális szabadságot, a magánélethez való jogot vagy a személyes önrendelkezést – tükröző új technológiákat fejleszthetnének ki, amelyek ahelyett, hogy lealacsonyítják, jó pénzért eladható termékké degradálják a felhasználókat, felemelik őket – hangsúlyozta. – A különféle informatikai rendszereken, szoftvereken, alkalmazásokon keresztül a kormányok és a vállalatok rengeteg adatot gyűjtenek rólunk. Folyamatos megfigyelés alatt tartanak minket – pedig éppen ennek ellenkezője lenne az üdvözítő, az, ha ezeknek a technológiáknak a segítségével az egyes emberek helyett a kormányokat és a vállalatokat ellenőrizhetnénk.”

A tudós, aki nemrég Mark Zuckerberggel, a Facebook alapító-vezérigazgatójával is találkozott, állítja, a népszerű közösségi oldalak „eltérítették a figyelmünket”. „A Facebook komolyan visszaél az emberi figyelemmel, akkora tömegben zúdítja ránk a sokszor teljesen üres és haszontalan információkat, amire eddig még nem volt példa a történelem során. Olyan algoritmusokat szabadítottak rá a világhálóra, amelyek világszerte felhasználók milliárdjainak »hackelték meg az agyát«. És itt nem csak a fake newsra vagy a politikai agymosásra gondolok. Ennél sokkal nagyobb a baj: sikerült rávenniük az embereket, hogy rengeteg időt pazaroljanak el haszontalan dolgokra, és ezzel mentális tespedtségbe kényszerítették őket.”

„Mindenki azt hitte, a béke korszaka köszönt ránk”

Harari hangsúlyozta: nem a Facebook az egyetlen cég, amely adatokat gyűjt a felhasználóiról. „Zuckerbergék az utóbbi időben össztűzbe kerültek, sokan bírálják őket azért, mert adatokat gyűjtenek. Ők vannak a figyelem középpontjában – pedig eközben a háttérben még veszélyesebb folyamatok zajlanak” – figyelmeztetett.

A Facebook szerverei a svéd Luleában, az Északi sarkkörnél (Fotó: Simon Dawson/Bloomberg via Getty Images)

A történész szerint az informatikai szakemberek kénytelenek lesznek belátni, hogy az internet egész hálózatát, rendszerét, működését újra kellene gondolni. „Szertefoszlott az ezredforduló nagy ábrándja, amikor naiv optimizmussal azt hittük, azzal, hogy a hálón keresztül összekapcsoljuk az embereket, és hagyjuk, hogy az információ szabadon áramoljon, a béke korszaka köszönt ránk – jelentette ki. – Sajnos sokan még ma sem hajlandók észrevenni a rendszer hibáit, azt hiszik, hogy a gondokat pár rosszindulatú szereplő – mint az oroszok vagy az észak-koreaiak – okozzák, ezért néhány kisebb hibajavítás, igazítás elegendő lehet ahhoz, hogy helyre tegyük az egész hálózatot. Nem számolnak azzal a – nagyon is reális – lehetőséggel, hogy mélyreható strukturális problémák lehetnek a rendszerben, amit felépítettek.”

Harari szerint tovább nehezíti a helyzetet, hogy az olyan amerikai és kínai nagyvállalatok, mint az Amazon, a Facebook, a Baidu vagy a Tencent az adatok akkumulációja révén szinte behozhatatlan előnybe kerültek a többi piaci szereplővel szemben. „A technológiai fejlődés legfontosabb feltétele az adatok begyűjtése. Minél több adat áramlik a világ minden részéből San Franciscóba vagy Sanghajba, ők annál gyorsabban tudnak fejleszteni. Ez könnyen egyfajta »új kolonalizmushoz« vezethet, amelynek hatására a tudás, az erőforrások és a profit túlnyomó része az Egyesült Államokba és Kínába vándorol.”

„Nem a valódi problémákkal foglalkozunk”

Harari úgy véli, nem teszünk eleget az olyan, az egész emberiség túlélését fenyegető krízisek megoldásáért, mint a klímaváltozás, a világméretű háborúval fenyegető romló nemzetközi kapcsolatok, az MI-fejlesztés vagy az atomfegyverkezés. „Sajnos nagyon úgy fest, hogy az embereket sokkal inkább lekötik az olyan jóval kisebb jelentőségű problémák, mint a Brexit vagy a migráció – mondta. – Félreértés ne essék, tudom hogy nagyszámú, más vallási háttérrel, kultúrával rendelkező menekült befogadása és asszimilációja komoly kihívást jelent egy ország számára – hangsúlyozta. – De közel sem akkorát, mint a folyamatos felmelegedés, a sarki jégsapkák elolvadása vagy a globális elsivatagosodás.”

“Nem kell lustának lennünk, nem kell megadnunk magunkat a manipulációnak”

A történész az EU jövőjéért is aggódik. „Az Európai Unió az emberi történelem egyik legnagyszerűbb és legsikeresebb kísérlete, amely lehetővé tette, hogy több százmillió ember békében éljen egymással – emelte ki. – Több mint félmilliárd, különböző nyelveket beszélő, különböző nemzetekhez és kultúrákhoz tartozó ember közössége, akik mindezen különbségek ellenére is képesek arra, hogy hatékonyan együttműködjenek egymással. Rövid idő alatt hatalmas eredményeket értek el, hiszen alig hetven-egynéhány évvel ezelőtt, a második világháborúban még véres csatákat vívtak egymással.”

„Meg kell küzdenünk a szabadságunkért”

A tudós szerint elsősorban a politika és a sajtó hibája, hogy az emberek nem az igazán fontos kérdésekkel foglalkoznak. „Ha televíziós producer vagy, tudod, hogy szexszel és erőszakkal bármit el lehet adni, ezért könnyen beleeshetsz abba a hibába, hogy ilyen egyszerű és primitív eszközökkel próbálod megragadni a nézők figyelmét. Sajnos a politikai kommunikáció is hasonlóan működik: ha azt mondod, gonosz idegenek akarják megszállni az országodat, a polgárok hallgatni fognak rád – magyarázta. – Ezek az üzenetek a legősibb félelmeinkre apellálnak, amelyeket több százezer éve hordozunk a közös tudatalattinkban.”

Donald Trump kampánykörútjának El Paso-i állomásán, a mexikói határra tervezett falat népszerűsíti (Fotó: Joe Raedle/Getty Images)

Harari szerint a tévéproducerekhez hasonlóan a vezető politikusok is hajlamosak arra, hogy ezt a könnyebb, kisebb intellektuális befektetéssel járó utat válasszák. „Ha képes vagy arra, hogy a valódi gondok helyett nemlétező problémákra irányítsd át az emberek figyelmét, nyert ügyed van – már csak azért is, mert egy nemlétező problémát nagyon könnyű megoldani” – húzta alá.

Mégis úgy látja, van remény. „Nem kell lustának lennünk, nem kell megadnunk magunkat a manipulációnak. Dönthetünk úgy, hogy az ócska vackok helyett inkább egy izgalmas, jó sorozatot, az ócska politikusok helyett pedig egy tehetséges, a választói érdekeit képviselni tudó embert választunk – hangsúlyozta. – De tény, hogy ez valódi kihívás; ahogy mondani szoktam, a szabadság nem olyasvalami, ami az öledbe hullik, azért meg kell küzdened. Az igazi szabadság az, ha szembenézünk magunkkal, tisztába kerülünk a hibáinkkal, gyengeségeinkkel, és képessé válunk arra, hogy megértsük a körülöttünk lévő világ történéseit. Ha idáig eljutunk, akkor valóban szabadon dönthetünk.”

A cikk Forrása

Oszd meg másokkal is

Szólj hozzá!