Hogy hatnak a véralvadásgátlók?

Életmód

Oszd meg másokkal is

A kérdést prof. Blaskó György, a Trombózis- és Hematológiai Központ véralvadási specialistája válaszolja meg.

Hogy hatnak a véralvadásgátlók?

A véralvadásgátlók olyan készítmények, melyek megakadályozzák azt, hogy az illetőnél trombózis alakuljon ki (vagy annak valamilyen szövődménye, pl. tüdőembólia). Ezt úgy érik el, hogy a vérzékenység/véralvadás egyensúlyát kissé a vérzékenység irányába tolják (kumarinoknál az INR 2-3). A terápiához használt gyógyszereknek több típusuk is van, és mindegyik típusnak más-más a hatásmechanizmusa, ám a végeredmény ugyanaz. Hogy ki mennyi ideig szorul véralvadásgátló kezelésre, az változó, ám gyakori, amikor a betegnek élete végéig alkalmaznia kell.

Bővebb vérzés

Gyakori, amikor a betegek erős menstruációs vérzésre, hosszabb vérzési időre, gyakori fogíny/orrvérzésre panaszkodnak a terápia során. Ez lehet egészen ártalmatlan is, de azt is jelezheti, hogy nem jó az alkalmazott készítmény vagy a dózis, így módosításra van szükség.

Mi a helyzet a műtétekkel?

Sajnos előfordulhat, hogy a páciens kénytelen valamilyen műtéti beavatkozást elszenvedni. Ekkor sokak fejében megfordulnak az alábbi kérdések: kell tovább szednek a gyógyszert? Nem fogok elvérezni? Mi van, ha sürgős műtétre van szükségem?

Hogy mi a teendő, az a beavatkozás mértékétől függ. Ha pl. egy egyszerű, minimális mértékű fogászati beavatkozásról van szó, úgy nyugodtan lehet folytatni a véralvadásgátló szedését. Ám ha komolyabb műtétre készül a beteg, akkor szükséges LMWH profilaxisra áttérni. A Magyar Trombózis és Hemosztázis Társaság 20 éve adja ki egy modernizáltabb állásfoglalásait és konszenzus konferenciáinak eredményeit, amiben gyakorlatilag már minden operatív szakma benne van és egyetértésüket bírjuk a kialakítandó gyakorlatot illetően. Ezért nagyon fontos, hogy az operáló orvos és az anesthesiologus ezeket az útmutatókat pontosan ismerje. Ezekben megtalálható, hogy a műtét előtt és alatt, valamint a műtét után milyen dózisban mit adunk és mennyi ideig. Ezek az un. szakmai kollégiumi állásfoglalások ma is érvényben vannak és jogi alapot is szolgáltatnak, ha e gyakorlattól indokolatlanul el kíván térni orvos (nagyon meg kell írásban indokolnia, mit tesz és miért).

Természetesen az eljárások függenek a szakmai területtől (másképp jár el egy idegsebész, mint egy fogorvos), a műtét súlyosságától (pl. daganatos műtétek), a műtétek időtartamától, stb.  Ez ma már világszerte jól bevált eljárások szerint történik, ettől eltérni csak ritka és megindokolt esetben lehet. Az új típusú alvadásgátlók (NOAC, DOAC) bevezetésekor épp a legnagyobb probléma az alvadásgátlás hirtelen felfüggesztésének igénye volt, de ma már rendelkezünk törzskönyvezett készítményekkel és eljárásokkal, amik segítségével az ilyen gyógyszereket szedő betegek is acutan megoperálhatók.

Összegezve, minden adatot figyelembe véve lehet csak meghozni a döntést, ezért fontos, hogy műtét előtt beszéljen erről az orvosokkal a beteg- figyelmeztet prof. Blaskó György, a Trombózis- és Hematológiai Központ véralvadási specialistája.

Forrás: Trombózis-és Hematológiai Központ, Fotó: 123RF

A cikk Forrása

Oszd meg másokkal is

Szólj hozzá!