Tudd, mit húzol magadra!

Egyéb

Oszd meg másokkal is

Hiába olvasod el a ruhacímkén az anyagösszetételt, mégsem tudod pontosan, hogy melyik elnevezés mit takar? Nos, akkor figyelj, összegyűjtöttük a legfontosabb információkat a divatiparban leggyakrabban használt textíliákról a pamuttól a spandexig.

Természetes anyagok

Pamut

Fotó: iStock

Valójában nagyon sok munka előkészíteni a szedett nyersanyagot, a gyapotot, mert a növény maga durva és persze koszos is. Először az anyagot alaposan tisztítani kell, és csak utána lehet előkészíteni a festéshez. Önmagában véve matt anyag, és eléggé merev. Emellett nem is stabil: összemegy a mosásban, viszont jó a nedvszívó képessége. Ez azt jelenti, hogy mind a levegőből, mint a testről felszívja a nedvességet. Általában keverni szokták szintetikus rostokkal.

Len

Mint a pamut, ez is növényi rostokból származó anyag, de valamivel fényesebb, mint a pamut, és ellenállóbb is. Az egyetlen, de nem kis gond ezzel a textillel, hogy rettenetes módon gyűrődik. Ha mossuk, akkor ez a tulajdonsága még inkább érvényesül, így bár a víz önmagában nem károsítja a rostokat, sok lenvászon holmit mégis jobb vegytisztítóba vinni.

Gyapjú

Fotó: iStock

A bárány szőréből készült textileket azok értékelik a leginkább, akik hidegebb éghajlaton élnek, hiszen ami a bárányt hőszigeteli, az az embernek is megfelelő. A gyapjú azért meleg, mert a rostok természetes módon keresztül-kasul nőnek és összekócolódnak, a köztük lévő levegő pedig meleg marad, azaz az anyag nagyon jól tartja a hőt. Ha a levegő nedves, akkor a gyapjú még inkább melegen tart, mert a nedvességet is magába szívja, amitől még nehezebben hűl le a rostok közötti levegő. Hátránya, hogy hajlamos a mosásban annyira összemenni, hogy utána legfeljebb babaruhának lesz használható a felnőtt pulóver. Szöszösödni is szokott, ennek mértéke attól függ, hogy az anyagot mennyire alaposan készítették elő. Speciális gyapjúfélének minősül a nem bárányok szőréből készült rost: a kasmír a kecske, az angóra pedig az angóranyúl szőréből készül. Ezek drágábbak és kevésbé szúrósak a gyapjúnál, viszont nem állatbarát anyagok.

Selyem

Fotó: Christian Vierig/Getty Images

A selymet hernyók állítják elő: a szálakat, melyeket a nyálmirigyeikből eresztenek, arra használják, hogy maguk köré tekerjék őket, amikor bebábozódnak. Lefejtve ezeket a szálakat hosszú, fényes cérnává lehet összesodorni. Ez az egyik legdrágább anyag, nagyon szép az esése és a fénye, viszont nagyon sérülékeny. A fast fashion üzletekben ritkán találkozunk vele.

Viszkóz

Fotó: iStock

Természetes anyag, fából készül: eukaliptusz, fenyő vagy bambusz a textil alapanyaga, melyből előbb cellulózlapokat, majd fonalat állítanak elő. A selyemhez hasonlít leginkább, viszont olcsóbb, és jó nedvszívó. Hátránya, hogy az anyag gyengébb, mert rövidebb rostokból áll. Amennyiben ezeket a rövid rostokat hosszabbakká módosítják, az anyagot modálnak hívjuk – ez erősebb, mint a sima viszkóz, viszont lényegesen drágább is.

Lyocell

Fotó: iStock

Ez az anyag is fából készül, de más az előállítási módja, mint a viszkóznak. A legerősebb és legellenállóbb a cellulózból készült textíliák közül. Kevésbé nedvszívó, mint a pamut, viszont kevésbé durva is.

Szintetikus anyagok

Rayon

Fotó: iStock

Ez volt az első szintetikus anyag, melyet előállítottak, és már száz éve gyártják. A selymet hivatott helyettesíteni, költségcsökkentő célzattal. Leginkább a ruhák béléséhez használják, hiszen az úgysem látszik. Fényes, gyűrődik, viszont egyáltalán nem vasalható.

Acetát

Ez egy olyan anyag, amelyet hővel lehet formázni, ezért például rakott ruhadarabok készítéséhez ideális, hiszen a belevasalt élek mosás után is megmaradnak. A múlt század húszas évei óta gyártják, és ez a létező legolcsóbb anyag. Ebből készülnek többek között a kínai gyártású, fényes buliruhák is, melyeket fillérekért lehet beszerezni.

Nylon

Fotó: iStock

A harisnya, amelyet nejlonharisnyaként ismerünk, ebből a rostból készül nagyon finom kötéssel, de nylonból gyártották a második világháború katonai ejtőernyőit is. Ebből is látszik, hogy milyen változatos módon lehet felhasználni az alaprostot, mely hihetetlenül ellenálló, viszont cserébe egyáltalán nem lélegzik. Más rostokkal keverve szokták használni külsőruházat előállításához.

Poliészter

Fotó: iStock

A poliészter víztaszító anyag, tehát egyáltalán nem szív be nedvességet, és ebből következően egyáltalán nem is gyűrődik; ez a legnagyobb előnye. Az ötvenes években találták fel, és azóta is használatos, leginkább más rostokkal keverve – az eredmény így egy nagyon erős és mégis rugalmas anyag. Egyetlen gond van vele: az olajat nagyon tartja, azaz szinte eltávolíthatatlan belőle. Hogy miért olyan nagy baj ez? Hát azért, mert nemcsak attól lehet olajos, ha belekönyökölünk benne a vajba, hanem a bőr saját olajrétegét, illetve a kozmetikumok olajtartalmát is magába szívja – innen származnak a hónaljfoltok is az ebből az anyagból készült felsőkön. Vannak egyébként mikroszálas változatai is, mint például a Gore-Tex, melyek már újabb fejlesztések, és lényegesen jobban lélegeznek, mint az eredeti poliészter, amitől ma már sokan irtóznak.

Akril

Az akrilt a gyapjú helyettesítésére találták fel, és manapság is gyakran keverik gyapjúval, hogy a kapott anyag olcsóbb és könnyebb legyen. Tulajdonságai majdnem ugyanazok, mint a gyapjúnak, de még a nagyon jó minőségű akril sem olyan kényelmes, mint a gyapjú. Az olcsó pulóverek többnyire nagyrészt akrilból készülnek.

Spandex

Ez voltaképpen gumi, amit bármilyen anyagba bele lehet szőni, hogy nyúlóssá váljon. Fehérneműt manapság el sem lehet képzelni spandex nélkül, de az elmúlt lassan tizenöt év skinny farmerjeit sem tudnánk magunkra kínlódni, ha az anyaguk nem tartalmazna egy-két százalék gumit.

A cikk Forrása

Oszd meg másokkal is

Szólj hozzá!