Egy vagyont fizetett, hogy utastársa hazajuthasson haldokló édesapjához

Hírek

Oszd meg másokkal is

„Csak annyit szeretett volna, hogy időben hazaérjek” – írta a Love What Matters oldalán közzétett posztjában Brittany Bunker. A hivatásos katonával április másodikán közölték, hogy krónikus beteg édesapja állapota rosszabbra fordult, és hogy már csak napjai vannak hátra. „Azonnal haza kellett mennem, hogy el tudjak tőle köszönni” – írta Britanny, aki miután egyeztetett a vezetéssel, már másnap útnak indult.

A segítőkutyájával utazó Brittanynek négy járattal kellett aznap utaznia, hogy hazaérjen még aznap. „Az első repülőgép egy kicsit későn szállt fel, ami miatt lekéstem a másodikat. Ám még mielőtt pánikba estem volna, a stewardess megnyugtatott, hogy lesz egy másik gép – igaz, egy kicsit később – ami oda megy, ahova nekem kell.

Brittany a gépre várva ismerkedett meg a jótevőjével. Shiva, a segítőkutya hozta őket össze: a kutya kapcsán merültek beszélgetésbe, aminek a végén a férfi még képeket is mutatott saját kedvencéről a lánynak. „Mielőtt a második járat leszállt volna, kiderült, hogy a harmadik gépet, amire nagyon fel kellett volna jutnom, törölték.”

jószívű ismeretlen repülőgép segítség

Kép forrása: Love What Matters

Brittany azt mondja, a családjával abban maradtak, hogy elmegy az éjjel fél 12-kor induló géppel Chicagóba, ahova érte megy az egyik rokona, hogy egy öt órás autóút után végre megérkezhessen haza. „Már épp kezdtem belenyugodni abba, hogy ez a nap sosem ér véget, mikor odajött hozzám a repülőn megismert férfi. Közölte, hogy bérelt nekem egy autót és egy sofőrt, ami Chicagóból hazavisz. Nem akartam hinni a fülemnek, azt hittem hülyéskedik.”

A férfi azonban nem viccelt. Hogy bizonyítsa, mennyire nem, megmutatta Brittanynak a számlát, amit kapott, sőt, még fotót is küldött a lánynak az autóról és annak rendszámáról, ami Chicagóban várta. Brittany posztjában leírta, 5 órát utazott hazáig, ami több mint 900 dollárba került, az összeget pedig az ismeretlen jótevő fizette, teljes egészében.

„Április 4-én, hajnali három órakor értem haza. Édesapám egy nappal később, április 5-én halt meg. El tudtam tőle búcsúzni, hála annak a férfinek, aki segített nekem a bajban, és ezzel bebizonyította, hogy igenis vannak köztünk jó emberek. Bízom benne, hogy egy szép napon meghálálhatom majd a jóságát azzal, hogy segítek valakin, akinek erre szüksége van. Úgy, ahogy ő tette velem.”

A cikk Forrása

Oszd meg másokkal is

Szólj hozzá!