Vegánság: 20 év lesz, mire a magyar háziorvost nem fogja zavarni ez az étrend

Hírek

Oszd meg másokkal is

Rengeteg információ van arról, hogy a vegánság milyen hatással van az egészségre, konkrétan a bélrendszerre. Ön, hogy látja? Van negatív hatása, ha valaki a növényi alapú diétát választja?

Negatív hatása nincs. Mai tudásunk szerint az egészség szempontjából nem ott válik el a dolog, hogy hús vagy nem hús, hanem a rostoknál: vízben oldható, illetve oldhatatlanok. Főleg a cellulóz mennyisége fontos. Ugyanis azok a baktériumok, amelyek gyulladáscsökkentő tulajdonságúak, oldhatatlan rostokból élnek. Tehát minél szegényebb az ilyen típusú rostokban a táplálkozásunk, annál rosszabb a helyzetünk. Nagyon sok vegánnál tapasztaljuk, hogy elhíznak, és kockázat szempontjából sajnos rosszabb összetételűvé válik a táplálkozásuk mint mondjuk a vegyes táplálkozásúaké, akik esetleg sok salátát esznek kevés hússal. Az egészség szempontjából nem az a lényeg, hogy ne egyen vagy egyen húst az ember, hanem hogy mennyi és milyen rostot visz be a szervezetébe, illetve ezek az élelmiszerek milyen minőségűek.

Miből kellene sokat/többet fogyasztani?

A nyers, konyhatechnológia által nem módosított zöldségekből és a gyümölcsökből.

Schwab Richárd

Fotó: Neményi Márton

Hogyan lehetséges, hogy egy vegán nem ezekből az élelmiszercsoportokból visz be többet?

Mi azt tapasztaljuk, hogy több kenyeret esznek, vagyis gabonafélékben sokkal gazdagabb a táplálkozásuk mint az észszerűen táplálkozó vegyes étrendet követőknek. Nem a magyar átlagról beszélek. Ha az a kérdés, hogy probléma-e, hogy vegán, arra azt kell mondanom, nem. Arra kell figyelniük a vegánoknak, hogy nehezebb lesz a fehérjeforrást összehozniuk a többiekhez képest. Minél szigorúbb egy étrend – tehát ha tejmentes és tojásmentes is –, annál nagyobb kihívást jelent biogazdálkodásból származó vagy nagyon ellenőrzött körülmények között termesztett – itt a szója szinte ki is zárható –, megfelelő fehérjeforrást találnia a diétát követőnek.

Az állati fehérje teljes mértékben kiváltható a növényivel?

Persze.

Itthon sem olyan nehéz bio fehérjeforrást találni.

Nem azt mondom, hogy probléma, csak kicsit nehezebb megszervezni, ha valaki vegán módon akar étkezni. De nem kell húst enni. Múlt héten voltam egy mikrobiom neurológiai világkongresszuson és ott közöltek egy friss adatot arról, mennyire másként alakul a bélflórája a vegánoknak a vegyes táplálkozásúakéhoz képest. Ha egy vegán ember kap egy hamburgert, akkor a hamburgerből felszabaduló bizonyítottan nagyon súlyos érelmeszesedést is okozó anyagok egyáltalán nem szabadulnak fel bennük. Vagyis, ha valaki nagyon ritkán eszik húst, az szinte nem kockáztat azzal, ha mégis megkívánja. Ennek az az egyszerű magyarázata, hogy nem “mi” bontjuk ezeket a tápanyagokat, hanem a bélbaktériumok. A metabolitok döntő része a bélflórában képződik, és ha valaki alapvetően vegán táplálkozású, akkor egy-egy kockázatosabb étkezés rá nézve kevésbé káros. De ettől még hangsúlyoznám: sok elhízott, cukorbetegségre magas kockázatú úgynevezett “inzulin rezisztens” beteget látok, aki vegán.

Mondjuk, azért is keresnek fel szülők, hogy arra kérjenek minket, beszéljük le a gyereket a vegánságról, de ebben soha nem vagyok partner. Szerintem ez egy nagyon jó ötlet, hiszen ha valaki veszi a fáradságot, és összeállít magának egy alapvetően nyers zöldségekben, gyümölcsökben gazdag étrendet, az nagyon jó. Nem mellesleg úgy tudjuk, nagyon sok ideig nem volt az emberiség táplálkozásában a húsnak szerepe.

Schwab Richárd

Fotó: Neményi Márton

Az egészségünkért akkor azzal tudunk a legtöbbet tenni, ha a bélbaktériumainkat minél inkább támogatjuk?

Ezen sokat filozofálok, mert mi van, ha kiderül, az ultima ráció a bélflóráról, vagyis megismerjük az alapigazságokat. Úgy néz ki, a bolygónk már túlszaporodott. Valószínűleg azt a mennyiségű táplálékot, ami egészséges egyensúlyt tud az emberek szervezetében fenntartani, már nem lehet előállítani. Egy nagyságrenddel kevesebb embert bír csak el a Föld. Ez a szomorú valóság. Azok az élelmiszerek, amelyek képesek táplálni – koncentráltan – az emberiséget, azok egyszerűen tönkreteszik a szervezetet.

A nagyüzemi szántóföldi mezőgazdaság és annak minden formája az egyik oka a bélflóra pusztulásnak. A mai tudásunk szerint a növényvédő szerekkel nem az a baj, hogy az minket is megmérgez – ami nem igaz egyébként – hanem a termőföld biodiverzitását és baktérium-összetételét csökkenti. Vagyis a növényekhez asszociált baktériumok fajgazdagságának csökkenése az a növény által felszívni képes ásványi anyagok és nyomelemeknek a diverzitását és mennyiségét csökkenti, olyan mértékben, ami már katasztrofálisnak mondható. Vannak publikációk már arra vonatkozólag, hogy például Hollandiában az elmúlt 50 évben 80%-kal csökkent a mindennapi zöldségek és gyümölcsök nyomelem tartalma. És ezt nem lehet úgy pótolni, hogy beveszünk, mondjuk szelént, mert ezeknek pont az a kritikus keveréke “működik”, amit az “egészségesen termelt” növények az “egészséges” termőföldből a baktériumok segítségével felvesznek. Termőföldet is csak termőföldből lehet előállítani… és ennek a mai tudásunk szerint az ott élő mikroorganizmusok sokfélesége, “biodiverzitása” a kulcsa.

Akkor mit lehet tenni? Milyen járható utak maradtak?

Nyugat-Európában már vannak kezdeményezések erre, ilyen például a biodinamikus gazdálkodás, ahol meghatározott állatállomány és szerves trágya forrás van a növénytermesztéshez rendelve. De ha ezt bevezetnék mindenhol, a termelékenység a tizedére esne vissza egy pillanat alatt. Nem mellesleg, ha így állítanánk elő a mindennapi kenyérre való gabonánkat, akkor 1 kg kenyér legalább 20 ezer forint lenne. Vagy 30 ezer. Magyarországon már így sem tudja az emberek 80%-a kifizetni azt az élelmiszert, amely a hosszú távú egészsége szempontból jó.

Schwab Richárd

Fotó: Neményi Márton

Akkor ebből nem lesz tendencia.

Nem, de teljes erővel kell rá törekednünk. Azt látom megoldásnak, hogy sokkal intenzívebben részt kell vennünk ezeknek az élelmiszereknek az előállításában, és a személyes tartósításában. Meg kéne tanítani az embereknek, hogy egy magaságyásban, hogyan lehet a család számára legalább nyáron zöldségeket, gyümölcsöket előállítani. Ennek semmi akadálya.

Tehát az önellátásnak és öngondoskodásnak kell felértékelődnie?

Logikus lenne. Nyugat-Európában ez már trend. 50nm-es kertekben 18 féle dolgot termelnek, ez jó lenne itthon is, főleg, hogy alapvetően ilyen a kultúránk. Talán egy generáció maradt ki, akinek nem volt kiskertje. A mostani generációnak kellene észbe kapni, hiszen a szüleik még látták, hogy működött ez, de ha sok időt vesztünk, ez az előny már nem lesz meg.

Most a városba költözés a tendencia.

Igen, de gondolja el, lehet, 20 év múlva a városi fizetéséből nem fogja tudni megvenni azt, amit otthon elő tudna állítani, és ebbe bele fog betegedni.

Schwab Richárd

Fotó: Neményi Márton

A bélrendszerrel összefüggő betegségek ezek szerint a jövő vezető halálozási okai között lesznek?

Már most ez a helyzet. Csomó olyan népbetegséget, amit eddig nem kötöttünk a bélrendszerhez, kiderült, hogy egyértelműen innen indul ki. Az utóbbi 5 évben kiderült, hogy a Parkinson-kórtól a magas vérnyomáson át a 2-es típusú cukorbetegségig mind a kóros bélflóra, illetve a bélhám károsodásának a következménye. A következő 10 év a táplálkozásról fog szólni az orvostudományban. A szakértők többsége ebben egyetért.

Milyen újdonságok vannak táplálkozástudományban?

Minden a személyes kockázatok elemzése és személyre szabott megelőzési stratégiák, illetve ennek megfelelően a táplálkozásról fog szólni. Példaként említhető a korai Alzheimer és Parkinson kór is. Úgy tűnik, hogy az elsődleges elváltozások a bélhámban alakulnak ki, és ez lehetővé fogja tenni korai diagnosztikát és ehhez kapcsolódva megelőzést is, hiszen maga a betegség lassan fejlődik. A bélflóra genetikai elemzése olyan autósztrádát indított el a következő 10 évre, mint amikor Leeuwenhoek felfedezte a mikroszkópot. Nincs más dolgunk mint belenézni a mikroszkópba, és a rendszerezett tudás egy ponton személyre szabott megoldásokat fog lehetővé tenni, olyan eddig teljesen ismeretlen eredetű és csak tünetileg kezelt betegségekben is, mint a magas vérnyomás, érelmeszesedés, vagy a diabétesz.

Schwab Richárd

Fotó: Neményi Márton

A személyre szabott orvoslásról jut eszembe: jellemzően megkapják a vashiányos jelzőt a vegánok, holott lehet, hogy a húsfogyasztás előtt is pont ugyanannyi volt a vas a szervezetükben, csak akkor nem nézték. A személyre szabottság, ha egyre nagyobb teret kap az orvostudományban, akkor lehet, nem kell amiatt aggódni majd a jövőben senkinek, hogy a referenciától eltérő értékkel él vagy éli le az életét?

A vas az pont egy érdekes kérdés. Mondok egy példát, amire nagyon sok tudományos bizonyíték van: a CRP érték. Ezt 5-ig fogadjuk el normál értéknek. Ez azért van, mert annak idején, amikor bemérték a normál értéket, akkor az egészségesnek hitt populáción ez volt az úgynevezett “cut-off” érték, ami az akut gyulladásokat legjobban elkülönítette. Aztán eltelt 20 év és azt tapasztalták, hogy az 1 és 5 közötti változása egyenes arányban áll a szív és érrendszeri halálozással.

A vasszint vonatkozásában “a vaspótlás” csak tüneti kezelés. Nem az a cél, hogy egy paraméternek a normál szintjét elérjük – vagyis ha azt látjuk, a referencia érték 12 és 20 között van, és ettől az öné eltér –, mert az első kérdés, amit fel kell tenni: miért van ez másként? Ha magának nincs tünete, akkor azzal egyetértek, hogy nem kell kezelni. De sokszor látjuk azt a táplálkozás kapcsán, hogy ez is egy gyulladásos jel. Érdemes megnézni milyen a CRP-je, és a koleszterinszintje, mert ez a három dolog együtt jár. Ha nem jók ezek a számok, akkor jó eséllyel arra tippelhetnénk, magában van egy krónikus gyulladás, amit eliminálni kellene, de nem gyógyszerrel.

Meg kell nézni mik azok a környezeti tényezők, amik ma a keringő vas mennyiségét leszorítják a vérben, és meg kéne nézni a vasraktárakat üresek-e. Ilyenkor általában egy nagyon alacsony aktivitású gyulladás van, amely egyik hétről, hónapról a másikra nem, de hosszú évek alatt komoly kockázatot hordozhat. Ezt kell eliminálni. Ha a CRP-je 1 alatt van, nincs elhízva, a vérnyomás jó, akkor azt gondolom, nem kell vele foglalkozni. Ha normalizálódik a táplálkozással, alvással, mozgással a vérnyomás-koleszterin-vércukor egyensúly, nagyon sokszor látjuk, hogy ezzel együtt normalizálódik a vas is.

Schwab Richárd

Fotó: Neményi Márton

Mennyi a feltáratlan terület a bélrendszerrel kapcsolatban?

99%.

Mint az agynál?

Igen. Itt nem arról van szó, hogy a belekről ne tudnánk mindent. A szervezetünk és a velünk élő mikrobák interakciójáról és egyensúlyáról tudunk keveset. Eddig nem volt vizsgálható, hiányzott az objektív vizsgáló eljárás. Minden orvostudományi forradalom mögött technológiai forradalom áll. Hogy mely testtájékunkon milyen baktériumok vannak, ma már fel tudjuk térképezni, de a feldolgozás és a betegség asszociációk “big data” analízise emberi aggyal nem lehetséges. Azok az informatikai eljárások, amelyek lehetővé teszik ennek az interpretációját és megértését, meg fogja hozni az áttörést. Na, ez a munka most kezdődött el. A daganatkutatásban a 80-as években tartottunk ott, ahol most a mikrobiom-kutatásban. Ma 2000 új hatóanyag és több mint 100 olyan klinikai gyógyszerjelölt van a fejlesztés alatt a daganatkutatásban, amely célzottan hat a mutációkra. Ehhez kellett 40 év. A mikrobiom-kutatásban is kell még 30 év mire idáig eljutunk, úgyhogy a mi életünkre ez bőven elég kutatni való muníciót biztosít.

Hány év lesz mire egy háziorvos a vegán páciensének nem azt fogja mondani, hogy fejezze be ezt az étrendet, mert húst igenis enni kell?

Ha reális vagyok, akkor egy generáció. Vagyis nagyjából 20 év. Ehhez ugyanis az kell, hogy a háziorvos maga és családja is így éljen. Ha a dohányzásra gondolunk, ez egyáltalán nem túlzó. Sajnos.

Schwab Richárd

Fotó: Neményi Márton

Dr. Schwab Richárd

A Semmelweis Egyetemen szerezte diplomáját 1995-ben. Tíz évig dolgozott az egyik legnagyobb forgalmú hazai belgyógyász gasztroenterológiai centrumban Pap Ákos tanítványaként, aki az invazív endoszkópia és hasnyálmirigy betegségek kísérletes és alkalmazott kutatásának hazai vezéralakja. A klinikai betegellátáson túl komoly tapasztalatokat szerzett gyógyszer és diagnosztikai eljárások fejlesztésében. Számos évet töltött külföldi egyetemeken (Basel, Bécs és London), részt vett egy új, jelenleg fázis II klinikai vizsgálatban lévő gyógyszer-hatóanyag (TT-232) preklinikai és klinikai fejlesztésében, majd nemzetközi licensz értékesítésében. Számos nemzetközi cikk szerzője és feltaláló szabadalmakban. Peták Istvánnal közös fejlesztésük a hazai tüdőrák diagnosztikában és kezelésben is áttörést eredményező genetikai teszt bevezetése. A Demján Sándor Alapítvány támogatásával a CEU-IMM programján 2008 decemberben szerzett MBA diplomát kiváló minősítéssel. 2006 óta a Magyar Biotechnológia Szövetség elnökségi tagja. Orvosi és tudományos eredményei elismeréséül 2006-ban a Magyar Gasztroenterológiai Társaság Magyar Imre díjjal jutalmazta. Jelenleg – többek közt a DiaVitas Program orvos igazgatója. (Via: Molekuláris-diagnosztika.hu)

A cikk Forrása

Oszd meg másokkal is

Szólj hozzá!