Angliai magyarok: „Készen állunk a kilépésre”

Egyéb

Oszd meg másokkal is

„Az embereknek tele van a hócipőjük a Brexit témájával. Mindenki azt szeretné, ha valami végre kikristályosodna. Ez a fajta bizonytalanság legfőképpen az üzleti szférát gyilkolja, de ugyanúgy gyilkol minket is, mert nem tudjuk, mi lesz holnapután” – mondja az angliai Chelmsfordban élő Szigeti András a Brexit körüli huzavona kapcsán. Mint ismert, október 17-én megszületett a megállapodás a felek között az Egyesült Királyság rendezett európai uniós kiválásának feltételeiről szóló szerződésről. Ezzel azonban nem ért véget a történet, a brit alsóház néhány nappal később ugyanis jóváhagyta a Brexit-megállapodás alapelveit, de a kilépés menetrendjét leszavazta. Boris Johnson brit miniszterelnöknek ezek után újabb halasztást kellett kérnie az EU-tól, melyet hétfőn meg is kapott. A Brexit lehetősége immáron sokadjára tolódik, ezúttal rugalmas halasztást kaptak a britek 2020. január 31-ig, ezzel további bizonytalanságban tartva a briteket és az angliai magyarokat is

„2016 júniusában a politikusok megszavaztatták a kilépést, aztán annyi. Megvan, szuper, tegyük el pihenni. Majd tavaly év vége felé észbe kaptak, hogy a fenébe, Brexit! Aztán elkezdtek kapkodni, ide-oda ugrálni, hamar, gyorsan mindent egyszerre. Valószínű, hogy a háttérben nem így volt – legalábbis remélem –, de nekem, mint szimpla EU-s munkavállalónak és itt élő embernek így jött le az egész folyamat” – vélekedik a jelenlegi helyzetről Farkas Szilvia. A 36 éves nő 2012-ben, a jobb megélhetés reményében költözött ki Nagy-Britanniába. Házvezetőnőként dolgozik a Shropshire megyei Whitchurchben. Elmondása szerint év eleje óta érez Brexit-hangulatot, de nem a privát kapcsolataiban, hanem például munkavállalásnál.

Tényleg nehezebb a munkavállalás?

Szilvia vidéken negatív változást érzett a munkavállalás terén, mióta egyre nőtt a rendezett vagy rendezetlen Brexit esélye. Úgy véli, hogy a munkaerőpiacon kisebb káosz uralkodott el, miután a munkaadók nem tudják, hogy a jövőben milyen feltételek és papírok mellett foglalkoztathatják az EU-s állampolgárokat. „Munkakeresésnél sem a kereső, sem a munkaadó nem tudja, hogy milyen papírok kellenek. Év közepe felé már több állásinterjún is kérték tőlem a letelepedési státuszt igazoló papírt, de csak amolyan »ki tudja, kell-e« alapon. Az egyik munkaközvetítő azt mondta nekem, hogy egyszerűbb nekik például egy afrikait alkalmazni, mert vele kapcsolatban már tudják, hogy milyen papírokkal és engedélyekkel kell rendelkeznie” – meséli tapasztalatait Szilvia a munkakeresés kapcsán. 

Hány magyar dolgozik Nagy-Britanniában?

A külföldön élő magyarok pontos számáról nagyon nehéz pontos képet adni. Ennek fő oka, hogy az EU-n belül nincs egységes nyilvántartás arról, hogy az egyes tagországokból pontosan hányan vándoroltak ki. A KSH 2014-ben 74 ezerre becsülte a Nagy-Britanniában élő magyarok számát, ami az Index korábbi cikke szerint inkább 250 ezerre tehető.

Hasonló képet vázolt fel nekünk a szemészorvosként dolgozó Szigeti András. A 41 éves férfi 2014-ben költözött ki Oxfordba, azóta több angliai városban lakott és dolgozott, és szerinte is bizonytalanság jellemzi a munkaerőpiacot. „Előbb vesznek fel egy kínait, mint egy magyart, pedig egyelőre nem változtak a munkavállalói szabályok, és ha kilépnek a britek, akkor sem változnak azonnal. Inkább bizonytalanság van, mert nem tudni, hogy az EU-s állampolgárok maradnak-e az országon belül, vagy hazamennek inkább a Brexit után. EU-n kívüli állampolgárt jobb alkalmazni, mert ő biztos, hogy nem fog menni sehova” – magyarázza a jelenlegi helyzetet András.

Egészen más tapasztalatai vannak a munkakeresés kapcsán Kozári Kristófnak, aki jóval a kilépésről szóló népszavazás után, 2018-ban költözött ki Londonba. A 29 éves férfi gyakornokként dolgozott egy nemzetközi bank magyarországi fiókjában, ahol megpályázott egy londoni pozíciót, melyet sikerült is elnyernie. A külföldi munkavállalás kapcsán neki nincsenek negatív tapasztalatai, és nem érzi úgy, hogy jelenlegi állását veszélyeztetné a Brexit. Kristófhoz hasonló állásponton van Hansen Johanna is, aki 2004 óta él Oxfordban. „Nem tapasztaltam semmilyen hátrányt a Brexit-tárgyalások óta, mert virágzik a családi bizniszem, ami – nem saját – Airbnb-s házak és szobák kiadásával foglalkozik” – mondja a 39 éves belsőépítész üzletasszony.

Brexit-párti és Brexit-ellenes tüntetők vitatkoznak egy londoni demonstráción (Fotó: Leon Neal / Getty Images)

Drága élelmiszerek, még drágább élet

A szigetországban élő magyarok szinte egyöntetűen azt mondták nekünk, hogy drágult az élet, mióta elkezdődtek a Brexit-tárgyalások. Az élelmiszerek, fogyasztási cikkek, üzemanyagok és egyéb termékek áremelkedésének okairól azonban megoszlanak a vélemények.  „Minden szempontból negatív változások figyelhetőek meg, és nemcsak a mi életünkben, hanem mindenkiében. Nehezebb az élet, minden drágább. Mondok egy konkrét példát: a kedvenc sajtunk egy évvel ezelőtt 1,25 fontba került, most 1,75-be. 30 százalékos drágulás biztos volt az élelmiszerek terén, de ugyanennyit drágult minden: a benzin, az autók, a luxuscikkek és az importáruk” – vélekedik András, aki arra számít, hogy a Brexit után még drágább lesz minden, mivel sok alapanyagot külföldről szereznek be. 

Brutális drágulást jelentene egy rendezetlen Brexit

A szigetországra egy rendezetlen Brexit jelentené a legnagyobb veszélyt. A Nagy-Britanniában árusított zöldségek és gyümölcsök több mint kétharmada az Európai Unióból származik, melyek ára a vámmentesség megszűnése után jelentősen növekedhet. Jelenleg a szigetországba érkező termékek 80 százaléka vámmentes. A Brexittel várhatóan az EU-ba érkező brit termékek ára is emelkedni fog. (BBC)

Szilvia is úgy látja, hogy történt drágulás az élelmiszerpiacon, aminek akár a Brexit is oka lehet, hiszen a megelőző években nem tűnt neki fel annyira az áremelkedés.

Nem olyanra kell gondolni, hogy ami tavaly 4 font volt, az most 8 vagy 10, annyira azért nem mentek fel az árak. Átlagosan 0,5–1 fonttal drágult minden

– mondja. Szilvia eközben egyéb szolgáltatások és termékek esetében nem tapasztalt áremelkedést. Hozzáteszi, ennek az is oka lehet, hogy ő Északkelet-Angliában, vidéken él, és nem egy nagyvárosban.

Kristóf és Johanna nem követi kiemelt figyelemmel az élelmiszerek árát, de mindketten arra számítanak, hogy lesz drágulás a kilépés után, melynek mértéke attól is függ, hogy végül megállapodással vagy anélkül sikerül-e kilépniük a briteknek az unióból. Johanna ugyanakkor megjegyzi, hogy az ingatlanpiacon tapasztalt visszaesést.

„Az ingatlanpiac nagyon visszaesett, szinte stagnál a Brexit-hírek óta, így fennáll a veszélye, hogy hamarosan saját ingatlant sem engedhetek meg magamnak” – magyarázza az anyuka. András szerint az albérletárak is emelkedtek az elmúlt években, a közlekedés pedig még mindig az egyik legdrágább egész Európában. A szemészorvos hozzáteszi, hogy a közélet is negatívabb a népszavazás óta. A kilépés- és maradáspártiak még mindig szemben állnak egymással, sok a vita a két tábor között. Azt ugyanakkor mindegyik Nagy-Britanniában élő magyar elmondja, hogy nem tapasztal kirekesztő viselkedést az angolok részéről. Azt a banki szférában dolgozó Kristóf is megjegyzi, hogy a munkahelyén állandó téma a Brexit, hiszen a BBC csatorna mindig megy az irodai tévéken: „Beszélünk róla, de a munkatársaim maradáspártiak.”

Banksy Brexit-festménye Doverben (Fotó: Luke MacGregor / Bloomberg via Getty Images)

Újabb népszavazásra számítanak

„Tragikomédia, ami a Brexit körül zajlik, de egyszer ennek is vége lesz valahogy” – vélekedik Kristóf az aktuális politikai helyzetről. Szilvia egyetért vele, és arra számít, hogy megmarad a káosz, és kapkodás lesz a kilépés alatt és után: „Ezt a tavaly év vége óta tartó cirkuszra alapozom. Pont emiatt még akár azt is el tudom képzelni, hogy Nagy-Britanniának soha sem sikerül kilépnie az EU-ból”. András szerint egyfajta aktuálpolitikai harc folyik a Brexit- és a maradáspárti politikusok között. „Az ellenzék azért nem akarja megszavazni a kilépés menetrendjét, mert számukra az az előnyös, ha minél hamarabb egy újabb választást írnak ki. Csak akkor írhatnak ki új választást, ha elhalasztják a kilépési időpontot, és megszűnik annak a valószínűsége, hogy megállapodás nélkül lépjenek ki az EU-ból. Ezt sikerült elérniük” – magyarázza a férfi, aki szerint vagy általános választások lesznek, vagy – amit az ellenzék jobban szeretne – egy második döntő referendum lesz a közeljövőben. Ezen eldönthetnék az emberek, hogy elfogadják a kilépésről szóló megállapodást, vagy maradnak inkább az EU-ban. Boris Johnson brit miniszterelnök december 12-én előrehozott választásokat szeretett volna tartani, de ezt a tervét a brit parlament hétfő este leszavazta. 

Felkészültek a legrosszabbra is

Bármi is történjen a jövőben, az Angliában élő magyarok maradni szándékoznak Nagy-Britanniában, és készen állnak a Brexitre. A legtöbben már kérvényezték a letelepedési státuszt, így a kilépés után is nyugodtan dolgozhatnak és élhetnek a szigetországban.

Az EU-s állampolgároknak letelepedési státuszt kell kérvényezniük

A feltétel nélküli letelepedési engedélyt minden európai uniós állampolgárnak kérvényeznie kell a brit hatóságoknál 2020. december 31-ig, ha maradni szeretne a szigetországban. Ezzel a Nagy-Britanniában élő magyarok munkát vállalhatnak, és joguk van igénybe venni a szociális szolgáltatásokat, a különböző segélyeket.

„Nagyon nyugodtan tudok itt gyermeket szülni, most várom a másodikat. Remek az ellátás a kórházakban, és a juttatások is jók. Édesanyám és az unokatestvérem 300 méterre lakik tőlem, és nekem dolgoznak a házak karbantartásán” – meséli Johanna, aki az országban töltött 15 év után sem költözne máshova. Megjegyzi, ha rosszul alakulnának a dolgok a Brexit után, akkor a családja többi tagja szívesen látná őt Budapesten.

Szilvia viszont semmiképp nem költözne vissza Magyarországra, inkább Dániát választaná. Mint mondja, a Brexit után is szeretne a szigetországban maradni a nagyon sok pozitív dolog miatt, de ha csorbítanák a külföldi munkavállalók jogait, akkor biztosan lelépne. „Készen állunk a kilépésre, de ha valami beütne utána, akkor van egy spanyolországi ingatlanom, ahova be tudnánk költözni” – mondja András, aki azt sem zárja ki, hogy a legrosszabb esetben visszaköltözik Budapestre. Kristóf egyáltalán nem tart attól, hogy rossz irányba mennek a dolgok a kilépés után. Ha mégis másképp alakulna, akkor az EU-ban maradt 27 ország egyikében még mindig vállalhatna munkát.

A cikk Forrása

Oszd meg másokkal is

Szólj hozzá!